Környezettudatos vásárlás
Ha a fenntarthatóság jegyében szeretnénk élni és vásárolni, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyva magunk után, akkor a bevásárlások során próbáljunk betartani néhány szabályt, mellyel hozzájárulunk a környezettudatos vásárláshoz.
Nagyanyáink még tudták, hogy mi az a zero waste
A világ egyik részén elképesztő mérteket ölt az élelmiszerpazarlás, míg a másik felén éheznek. Az ökológiai lábnyom jelentős részéért felelős az élelmiszertermelés és -kereskedelem. Sokat és sokszor elismételt mondatok, amit számos beszédes adat támaszt alá. Ha csak hazai viszonylatban nézzük, a 2019-es NÉBIH felmérés szerint egy átlag magyar lakos évente 65 kg élelmiszerhulladékot termel, aminek majdnem a fele indokolatlanul megy a szemétbe. Ez a mennyiség Ázsiában például „csak” 8 kg. Ahogy a tartós eredményt ígérő fogyókúrákat, úgy az élelmiszerpazarlás megállítását is apró, praktikus lépésekkel kell elkezdeni, amelyek aztán az életünk részévé válnak – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Mit jelent a túlfogyasztás és mit tehetünk ellene?
„Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – idézem Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét. A túlfogyasztás korunk egyik legnagyobb problémája, melynek száma országonként más és más.
Hogyan komposztáljunk kis lakásban
Nem csak a kertes házban élők kiváltsága lehet a komposztálás, ráadásul a háztartásunk hulladék mennyiségét is csökkenthetjük vele.
Neked mekkora a vízlábnyomod?
Igaz Magyarországon még csak beszélünk róla, de a világ több nagyvárosában már napi problémát jelent a vízhiány. Fokvárosban már bevezették, hogy az emberek maximum 5 liter vizet használhatnak. Az ország vízrajzi szempontból szinte tökéletes, de nem mehetünk el a téma mellett: a vízhasználatra oda kell figyelni.
Legyen kisebb az ökológiai lábnyomod!
A környezetkutatók megkongatták a vészharangokat. Ha így folytatjuk, 2050-re 3 Földre lesz szükségünk az életünk fenntartásához. Ahogyan élünk, ahogy használjuk a bolygó erőforrásait, meghatározza ökológiai lábnyomunkat. Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Tehetünk ellene!
Az embereket véded, ha a környezetedet véded
Tévedünk, ha a környezetvédelmet valamiféle rajtunk kívül álló, minket alig érintő dolognak gondoljuk. Elsősorban az ember érdeke a környezetének megóvása, nem pedig fordítva. A változtatásra adott a lehetőség, ennek ellenére a tendenciák még mindig nagyon rosszak, a környezeti helyzet romlik és óriási mértékű a túlfogyasztás.
Hangák: a fantasztikus anyuka-manufaktúra
A hangák közössége az összefogásról, valamint a környezetvédelemről szól. Eddig ötven anyuka összefogásával valósult meg egy olyan társadalmi vállalkozás, melynek keretében bio és környezettudatos termékeket vásárolhatunk, ráadásul a vásárlásunkkal még nemes célokat is támogatunk.
Falu a városban Program – Cseréljen szívességeket!
Lehet-e városban falusiasan, barátságosan élni? Teljesen elvesztek az egymást segítő, emberi értékeink? A Kör-Te Egyesület gondozásában Szegeden valósul meg a „hiteles emberi kapcsolatokra épülő, egymást segítő közösség”.
Csak tudatosan!
A Föld Órája elnevezésű önkéntes akció nemcsak az esztelen túlfogyasztásra, a Föld erőforrásainak mértéktelen kihasználására hívja fel a figyelmet, hanem arra is, legyünk energiatakarékosabbak, vásároljunk tudatosan és próbáljuk meg minél jobban lecsökkenteni ökológiai lábnyomunkat.
Mit jelent az ökológiai lábnyom?
A környezetszennyezés témai legtöbbször átfogó fogalmi rendszer kíséretében jelennek meg és globalizációs folyamatokról szólnak. A nagyléptékben való gondolkodás akár hatásos is lehet, de ez a fajta kommunikáció mégis kicsit „személyteleníti” a problémát, elmismásolva ezzel a személyes felelősséget.